A mozgás és én nem vagyunk mindig jóban. A rendszeres sportolást a hétköznapok részévé tenni néha egyenlő a lehetetlennel. Természetesen ez is egy pontja az új évi fogadalom listámon, azonban idén ügyesebb voltam és nem azt fogadtam meg, hogy minden nap lejárok a kondiba, hanem azt, hogy minden nap megpróbálok többet mozogni. Ezt már azzal is tudnám teljesíteni, hogy december közepe óta gyalog járok a munkahelyemre, mert közelebb költözött melóhely az otthonomhoz, így naponta 2x20 percet sétálok. Tudom, hogy ezt nem mindenki teheti meg, de egy megállóval hamarabb is le és fel lehet szállni, ezzel is növelve az aktívan eltöltött perceink számát. Van még egy jó tippem az ülő munkát végző hölgyeknek, amit egy kedves masszőr fiútól halottam: ha szeretnénk, hogy a fenekünk ne egyre nagyobb, hanem egyre formásabb legyen a munkaidőben, akkor 20 percenként igyunk egy nagy korty vizet és nyomjunk le 10-15 guggolást. Nem kell sietni, mert az elszédülés veszélye fennáll. És ne legyen kifogás, hogy mit szólnának a szobatársaim, mert nő létemre öt férfival dolgozom együtt és ha ők megszokták, akkor bárki, de tudom javasolni a wc fülkét, ott is hamar le lehet tudni a guggolásokat.

Na de térjünk vissza oda, hogy mennyit is kellene mozognunk ahhoz, hogy egészségesek legyünk. A WHO ajánlása alapján hetente 150perc alacsony  vagy 75 perc magas intenzitású testmozgást kell végezni. Szerintem ez sokkal barátibb, mint a napi leosztás, mert van egy egész hetünk begyűjteni az aktívan eltöltött perceket. Ennél lehet többet is, de ha már ez megvan akkor egy pontot kipipálhatunk az egészség listánkon. Továbbá ideje a mozgásra nem kényszerként gondolni, hanem örömforrásként, mert másképp nincs értelem. Szerintem nincs olyan ember, aki a lehetőségeihez mérten egy jó kis torna, vagy séta, vagy futás, vagy úszás, vagy bármilyen mozgásforma után ne érezte volna azt, hogy a világot is meg tudná váltani. Szóval ne csak azért mozogjunk, hogy vékonyabbak, vagy izmosabbak, hanem azért is, hogy egészségesebbek, vidámabbak és energikusabbak legyünk.

A lustaságom legyőzésében sokat segített, hogy több mozgásformát váltogatok, így nem unom el magam és választom inkább a kanapén fetrengést. Hétfőnként mindig otthon táncolok egy órát, mert amúgy is utálom a hétfőt és semmi nem dob fel annyira, mint pörgős zenére ugrabugrálni. Egy időben jártam szervezett táncórára és 8 évig balettoztam is, de most már jobban kedvelem a kötetlen örömtáncot. Kedden és csütörtökön mindig felpattanok a szobabiciklimre és a kedvenc sorozataim közben tekerek egy nagyot, így nem érzem elvesztegetett időnek a tv nézést és nem unatkozom biciklizés közben. Pénteken és vasárnap súlyzós edzés van beiktatva, amit szerencsére otthon is végezhetek, mert a kedvesemmel beruháztunk egy kisebb súlyzókészletre, így egyelőre nem kell terembe járni. De aki ott szereti a súlyokat emelgetni, vagy órára járni, vagy csak a futópadon futni, ne fogja vissza magát, mert pont az a lényeg, hogy mindenki olyat és ott sportoljon, ahol a legjobban érzi magát. Szombatonként pedig eljárok úszni, mert a kádban lubickolás nem számít és mert végre van egy hely, ahol én is könnyűnek és igazán szabadnak érezhetem magamat. Tavasszal pedig újra szeretnék futni, de maradjon köztünk, hogy azt azért annyira nem szeretek, bár tudom, hogy ez most nagy népszerűségnek örvend, így mindig adok neki egy esélyt.

A szerda pedig a kedvenc napom, mert az a pihenőnapom :)

Szóval mozgásra fel és ha hétvégén megint esik a hó, ne felejtsétek a szánkózás is sportnak számít!

Üdv: E