Egy ideje már nem volt időm erre, mert mostanában túl sok volt a változás...Elköltöztünk. De talán nem csak az utóbbi pár hét, hanem az elmúlt egy év egy nagy változás volt. Csupa csupa pozitív változás, aminek tényleg nagyon örülök, de legbelül még is ott van egy icipici feszültség, amit nem tudok feloldani. Folyton csak rohanunk, vagy elkésünk, vagy odaérünk.
Ahhoz, hogy ez a rengeteg változás bekövetkezzen, rengeteget kellett tenni és persze most is kell. Azt hittem, ha végre átvesszük a kulcsokat, akkor végre lesz egy kis nyugi, de nem. A közművek, az internet, ilyen hivatalos papír, olyan engedély és sajnos én olyan vagyok, amíg nem intéztem el ezeket, addig stresszelek. És tegnap anyukámmal beszélgetve meg is állapítottuk, mennyivel könnyebb lenne, ha inkább az apukám vagy a férjem mentalitását osztanák, hogy hej, ráérünk arra még.
Biztos könnyebb lenne...sokkal könnyebb lenne. 
Az már csak bónusz, hogy jön a karácsony és bár megállapodtunk a családunkkal, hogy nem veszünk indén nagy dolgokat, azokat a nem nagy dolgokat is kell találni és be kell szerezni. Külön frusztráló a történetben, hogy én az elmúlt években már novemberben beszereztem az ajándékokat, de most sajnos a költözés és pakolás miatt nem volt időm, úgyhogy igen, kész idegroncs vagyok.
De egyet biztosan állíthatok, a változás mindig jó dolog, csak hagyjunk időd feldolgozni magunknak és ha lehet, akkor egyszerre csak egy dolgot csináljunk, mert a mi frusztrációnk, sajnos a környezetünket is bántja.
Na elmenetem ajándékokat venni!
Csodás hétvégét!
E.
